a küldetés célja  |  távlati képek  |  részletek magyarázata   |  berendezések   |  a tervezői munka  |  főoldal

 

 

 

 

A küldetés célja és helyének kiválasztása

Hasonlóságok, különbségek - amiket figyelembe kell venni

A küldetés emberi személyzete

 

 

 

 

 

 

A küldetés célja és helyének kiválasztása

 

 

 

1)

 

Már túl sok robot és szerkezet gyűlt össze a Marson 2047-ig. Feladat ezek összeszedése, megjavítása és  - ha lehetséges - újra üzembe helyezése . Ezért szükséges, hogy a 2047-es küldetésnek emberi személyzete is legyen, mert a robotok ezt a feladatot nem nagyon tudnák elvégezni. 

 

 

 

2)

 

Már kikísérletezték, hogy hogyan lehetséges terraformált környezetben élni, de most a gyakorlatban is kiderül majd, hogy ez lehetséges-e, azzal, hogy 20 szakember egy marsi évet ott tartózkodik a Marson. Ez azért szükséges, hogyha majd a Föld már lakhatatlanná válik, akkor a Marson is lehessen lakni - és amiket a kutatások során fölfedeznek, azt majd más bolygókra is vihessék. 

 

Az emberes űrutazásban az egyik legnagyobb gond, hogy csontritkulással és izomsorvadással jár. Szerencsére 2047-ig a csontritkulásra már találtak megfelelő gyógyszert, de az izomsorvadásra még nem. Az izomsorvadást egyelőre csak megelőzni tudjuk sportolással vagy pedig az ún. 'mágnes-köpennyel', amit Donát fog ismertetni, mert ő találta ki.

 

A 'mágnes-köpeny' : sajnos a mesterséges gravitáció előállítása túlságosan költséges lenne, ezért az asztronauták idejük nagy részében mágnes-köpenyt hordanának. A mágnes-köpeny elektromágnesesen működne, fémtalajon, vagy gyenge mágneses talajon lehet használni és ki-be lehetne kapcsolni ill. mágnesességének erősségét lehetne szabályozni. A Föld gravitációs erejét "utánozza". Kinézetre overállra hasonlít. Valójában itt a földi gravitációnak az erejét a mágneses erő helyettesítené.

 

Helyválasztás: a bázis helyéül az Olympus Mons-ot választották, mert a terraformálásnak az egyik fontos eleme a légkör, és ennél a hegynél lehet a legmagasabban is vizsgálni a Mars légkörét. A hegy oldalára építették a MOM-AA megfigyelő rendszert, amiről még a pályázat során fogunk beszélni.

 

 

 

3)

 

A felszín alá fagyott víztömegek fölkutatása és annak vízzé való visszanyerése. Mai tudásunk szerint (2047-ben) a víz az élet egyik alapfeltétele és ez fontos lehet a Marson való tartózkodás idején. 

 

Helyválasztás: 2047-re bizonyították, hogy volt víz a Marson. Az I. Magyar Mars-Találkozón  is mondták ("A marsi élet magyar elmélete - biológiai vonatkozások" című előadás), hogy úgy néz ki, a sarki jégsapkákban nem csak szárazjég, hanem kis mértékben vízjég is található. Ezért is választottuk ki, hogy a bázis az Olympus Mons alján legyen, mert ha volt víz, akkor oda lefolyhatott, mivel az a marsi nullaponttól  6000 m-rel lejjebb van.  Az Olympus Mons-nak az aljánál levő víz nagy valószínűséggel lefagyhatott a felszín alá. 

 

 

 

4)

 

Az eddigi (2047-ig lefolytatott) kutatások során kiderült, hogyha a Marson van is extremofil életforma, arra akkor sincs esély,  hogy közeli időn belül fejlettebbé váljon addig, amíg a Nap teljesen el nem öregedik.  Ezért úgy döntöttünk, hogy kísérletezünk olyan növényekkel, amik fejlettebbek a marsi extremofileknél, és hasznosak lehetnek később az ott tartózkodás folyamán. És ha kiderül, hogy ez hasznos és fölhasználható, akkor az ember ezt elviheti más bolygókra is, amikor a Föld már nem lesz lakható.

 

 

<< top

 

 

 

 

 

Hasonlóságok, különbségek - amiket figyelembe kell venni

 

 

 

Az Olympus Mons mérési sajátossága:

 

 

A Marson térképészeti probléma, hogy nincs tenger, ezért a nulla magassági szintet nem lehet a tenger szintjéhez viszonyítani, mint a Földön ("Térképek a Marsról" című előadás).  Ezért sajátos szempont alapján kijelöltek egy szintet és onnan mérik a domborzati formák magasságát. Innen mérve az Olympus Mons abszolút magassága  21 000 méter. Viszont a síkság, amin található az Olympus Mons kb. 6000 méterrel mélyebben helyezkedik el ennél az ún. marsi nulla pontnál. Így az Olympus Mons környezetéhez viszonyított relatív magassága 27 000 méter.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mars-bázis (a képen "Bázis"-ként jelölve) közvetlenül a 6000 méteres mínusz magasságban helyezkedik el, a hegy lábánál. A hegyre pedig magassági kilométerenként egy vonal (a képen piros vonal) mentén mérő és figyelőállomásokat (MOM-AA rendszer ) helyeztek el. Ezek önellátóak energia szempontjából (nap és szélenergia). Összesen 27 ilyen kis megfigyelő állomás található az Olympus Monson.

 

 


A Mars sajátossága:

 

 

 

Naptávolság (változó)

 

227.940.000 km

 

150%-a a Földnek

Földtávolság (változó)

78.000.000 km

oppozíciók fontossága

Egyenlítői sugár

3397,2 km

50%-a a Földnek

Tömeg 

6,421*1023 kg

10%-a a Földnek

Holdjai

Phoebos és Deimos

A Föld Holdja egy, de az sokkal nagyobb tömegvonzású, mint a két kis marsi hold.

Forgási idő

24,6229 óra

Kb. 40 perccel hosszabb a sol mint egy földi nap. Ez a különbség elhanyagolható az életvitel szempontjából.

Keringési idő

686,98 nap

Kb. kétszer annyi, mint a Földé, és mivel a forgástengely majdnem akkora, mint a Földé, ezért hasonlóan vannak az évszakok, csak kétszer olyan sokáig tartanak.

Szökési sebesség

5,02 km/sec

50%-a a Földnek

Minimális felszíni hőmérséklet

- 140 °C

Kb. 2-szerese a Földének.

Maximális felszíni hőmérséklet

+ 20 °C

Kb. fele a Földének, de a Mars-bázis szempontjából ki kell ezt használni.

Felszíni átlaghőmérséklet

- 63 °C

Ez lehet oka annak, hogy a Marson régen található víz esetleg lefagyott a marsi felszín alá. 

Légköri nyomás

0,007 atmoszféra

A Földön ennél nagyobb és a légköri nyomásnak, felfelé haladva, 6 kilométerenként a felére kell csökkennie

Légköri összetevők

 

Sok a széndioxid (95%), Nitrogén, Argon, Oxigén 

 

A Földön található legtöbb élőlény ilyen légkörben biztos elpusztulna.

 

 

 

<< top

 

 

 

 

 

 

A küldetés emberi személyzete

 

 

A célhoz szükséges szakembergárda (20 fő személyzet - közöttük 5 nő), akiknek a munkáját addigra természetesen számos marsi munkára állított és beüzemelt robot segíti majd:

 

 

 

4 fő szerelő, műszaki szakember (akik befoghatók egyéb munkákra is)

3 biológus (kettő közülük növényekkel foglalkozik)

1 járványügyi szakember

1 orvos és tornáztató

1 geológus

1 orvos-biológus

2 robotszakember

1 vegyész

1 fizikus

1 meteorológus

1 repülési és repülésirányítási szakember (űrközi és helyi repülésirányítás)

2 számítástechnikus

1 csillagász


 

 

A személyzet ennivaló ellátását részben az biztosítja, hogy a raktárban vannak félkész ételek és ételalapanyagok, részben pedig az, hogy a növényházban egy elkerített részben baromfik vannak, és azok is trágyázzák a növényházat. Itt nyerik a friss élelmiszert a tojással, amit a tyúkok tojnak, és amikor elszaporodnak, akkor néhány példányt is meg lehet enni. A személyzetben a szakemberek közül kell, hogy két ember egyben jó szakács is legyen, hogy jó és változatos ételt tudjanak készíteni.  

 

 

 

<< top