Brenda Kirk versek
Marian honlap - Brenda Kirk versek



Az emberi oldal

Tettem, amit tennem kellett,
kvettelek jrt s jratlan utakon.
Ott voltam, hol hittem,
lennem kell,
rmmel tettem, amit krtek,
s azt hittem, szilrdan llok
tenyereden, Istenem,
mert szeretek.

rintsed keltett reggel,
tekinteted ksrt dlben,
s az jszaka ldozatban is
Te voltl jelen, Istenem.
Szereteted tlelt,
minden szorongats ellenre
hittem: szilrdan llok
tenyereden, Istenem,
mert szeretek.

lltam a tmadst,
Neked s rted dolgoztam.
A sttsg idnknt meglepett,
vilgossgod megmentett;
egy keseredett pillanatomban,
gyngesgemben,
segtsgrt kiltottam,
mikzben szavakkal vagdalkoztam.
Aki olvasta, befogta szemt,
megszntette hangjt felm,
elzrt magtl... s munkm rmtl.

Mr nem hihettem,
hogy rted dolgoztam.
Enyimnek mr nem mondhatom,
msok is ksznik,
hogy engedttek munkm,
hiszen nincs ksznet, nincs hla,
csak utastsok, hogy folytasd;
megrts sehol... ksznet sehol
s trdre estem a pusztban,
tenyered rintse kemny talajj vlt
trdem s ujjaim alatt.

Pedig hittem;
azt hittem, szilrdan llok
tenyereden, Istenem...

Most a msik tlett rzem,
bntetst, mert ember voltam,
ldozatom semmiss vlst,
mert nem krdezte meg, mi bnt,
csak tlett vontam szavaimmal...
pedig, ha megmondja,
hogy semmi gond,
tljutsz a bajon,
csaldodat nem ri veszly...
taln fltmadok jra az letre.
gy a csnd mlyebbre tasztott.

Napokon keresztl,
vgtelennek tn napokon,
azt hittem, semmirt ldoztam
magam s semmirt ldozott csaldom...
csak trdeltem,
dermedten,
mozdulatlan,
a hidegben egyre fagyottabban...

...s lelkemben megszlalt hangod, Uram.
Arcom flemelted,
s megrtettem,
hogy Te tudod.
A zokogs flrzott,
s jra flmelegedtem,
tagjaim letre keltek...

Sajog a seb, a vgs le
mg belm mar,
de megbocstottam,
msnak s magamnak,
mert gygytm te vagy,
Te tudod,
hogy szeretlek, Uram.
Hozd ki a msikat is a mlysgbl.

Hogy hihettem ember tletnek,
hogy hihettem msnak, mint Neked,
Istenem!
Taln most jra hihetem, hogy
szilrdan fogok llni tenyereden...

...rzem a Nap melegt.

2007.

copyright © Marian