Brenda Kirk versek
Marian honlap - Brenda Kirk versek



Ima a hall kszbn

Ht, ennyi volt, Uram.
Ennyi volt.

Ekkorra szabtad letem fonalt,
most mr sejtem, hogy nincs tovbb.

Emlkszem a szp napokra,
mikor gyermek voltam,
s te felgyelted minden lptemet.

Emlkszem a hideg sarkokra,
ahov elbjtam,
mikor a stt szobban rettegtem.

Emlkszem a gyermekkori szellemekre,
a kamaszkori sttsgre,
felntt korom rnyaira.

Emlkszem a beszrd napstsre,
a sok-sok kacagsra,
a vratlan remnysgre.

Mindenre emlkszem.

Hol a tbbi csodd?
Mst nem tartogattl nekem
ezen a szp reggelen tl?

Ennyi lenne?
Hol marad a teljessg?
Hol marad, amit mr nem lthatok meg?

s mgis, mindenre emlkszem.
A hullmok homokon sodrd neszre,
szleim fltsre,
hitvesem tekintetre,
gyermekeim lelsre,
a tli hidegre,
a tavaszi melegedsre,
a nyr forrsgra,
az sz elmlsra,
a fk lombjai kzt halad lpteidre.

Igen, minden bennem van,
mindez az enym, -
s most visszaadjam?

Nem tudom, mirt nem flek.
Ennyi volt, most mr nemcsak rzem,
tudom is.
Ksznm neked, Uram,
hogy ennyit is kaphattam.
rmmel engedem t magam,
lel karjaidnak.

2005.

copyright © Marian