Brenda Kirk versek
Marian honlap - Brenda Kirk versek



Kln utakon

Azt hiszem vilgletemben
kln utakon jrtam.
A kln utak vndornak
szlettem.

Majd rtok talltam,
- vagy ti talltatok rm? -
s belltam a sorba.

Szpen meneteltem,
fegyelmezetten,
ahogy a napok megkvntk.

s most megint elindultam,
olykor msfel visz
a lbam.

Nem tudom, helyes-e,
nem-e;
kzdttem ellene,
engedtem neki;

s mgis

nha azon kapom magam, hogy
kln lejtkn ereszkedem,
kln emelkedkn kapaszkodom,
veszlyes svnyeken haladok.
s jl rzem magam.

De ezerszer nagyobb
a leghosszabb vndorlsnl is
az a pillanat,
amikor visszatallok hozztok,
csaldom.

s brmikor is legyen,
hogy lbaim elindulnak
a vakvilgba;
tudom, hogy brmikor
visszatrhetek hozztok.

Ezerszer ldott a pillanat,
mikor Isten tenyerbl titeket kaptalak
ajndkba,
csaldom.

2003.

copyright © Marian