Brenda Kirk versek
Marian honlap - Brenda Kirk versek



Post tenebras lux

Mi lesz, ha kiregszem,
s mr nem jrhatok pkhls zeg-zugokba?
Mikor lbaim mr nem brjk kvetni
a titokzatos barlangi jeleket
svnyek utn kutatva...
Mi lesz akkor velem?

Vajon magamba zrul a sttsg
vgrvnyesen?
Vagy ppen akkor kerlk ki belle?
t, a meleg, napos vilgba,
hol a sznek tcssznak egy ms megvilgtsba?

Mi lesz, ha mr nem remnykedem abban,
hogy a kincset meglelem,
melyet az id eltemetett,
s megannyi veszllyel
nem kvnok megharcolni,
hogy rjjjek,
mi az, ami hv, s mi az, ami hajt?

Mi lesz, ha mr nem vgyok semmi msra,
csak a nyugalomra, csak a megadsra,
a csndes elfekvsre, az elvonulsra?
Vajon rkre meghalok?

Mi lesz, ha elmeneklk
a sttsg lttn,
mikor magamba nzek
a magam peremrl,
s megszdlk attl, amit ott ltok?
Mi lesz, ha elmeneklk?

s ha mgis lemerlk,
mert beszv az rvny,
mert kvncsisgom mg mindig l,
s mert fjs htam jra viszi a felszerelst,
a bakancs jra tri a sarkam s megy szt
a menetelsben, a kutatsban
a kincs utn...
majd vrok jra -
a napsttte vilgra vgyva
kimondhatatlanul?

Mit teszek akkor?
jra nekivgok?
Vagy maradok bnultan?
Nem tudom megint, mit tegyek,
itt, a barlangi zugban,
hol megrekedtem,
s remnykedve vrlak Tged,
Aki jra eljssz s kiemelsz...
Tudom...

Post tenebras lux...
s mr ltlak is...
A remnytelensg kszbn
a lthatatlan s mgis magval ragad Remnyt.

2003. mrcius 18.

copyright © Marian