Brenda Kirk versek
Marian honlap - Brenda Kirk versek



Tr

Gyantlan szltam hozzd, embertrsam,
hirtelen trt rntottl, belm dfted
alaptalan vdjaiddal.

Kgyknt sziszegtek felm a szavak,
belm martak, haladtak, egyre beljebb,
legmlyemre hatoltak.

Csontjaim sztfolytak, merre pengjk haladt,
kegyetlen pontossggal szvemet
igaztalansguk tjrta.

Elsttlt elttem a vilgossg, nem akartam,
mgis megfeledkeztem,
napfny, rlad.

Engedtem a homly vadul sztnz knjnak,
s sebembl beld egyre mlyebbre
hatolva sziszegtek a szavak.

A gygyr ksett, sajg gondolataim nem nyugszanak,
tkr eltt dbbenten fedezem fel,
hogy trt dftem beld.

Embertrsam, mr nyitod is szdat,
szavaid szabdalt pengjn
megcsillan haragod.
Ne tedd! -
kiltom neked,
Ne tedd! -
parancsolok lendl klmnek.

Ha nem llunk meg,
beszllunk az ldkl krbe.
Forgunk magunk krl kimerlve,
s elfeledjk a Napot,
a ragyogt,
a hasadkok homlybl
szelden letre hvt.

2006. szeptember

copyright © Marian