|
|
Olvasásra ajánlom
"Egy cserkésztáborból kaptam az alábbi írást, közelebbi forrása ismeretlen. Nekem tetszett. " (Klára nővér) Nekem is, így beírtam ide...
A kudarc
A kudarc nem azt jelenti, hogy selejt vagyok,
Hanem azt, hogy nem arattam sikert.
A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értem el semmit,
Hanem azt, hogy tanultam valamit.
A kudarc nem azt jelenti, hogy bolond voltam,
Hanem azt, hogy volt bennem hit a kísérletezéshez.
A kudarc nem azt jelenti, hogy dicstelenné váltam,
Hanem azt, hogy volt merszem próbálkozni.
A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értettem a lényeget,
Hanem azt, hogy valamit másképp kell csinálnom.
A kudarc nem azt jelenti, hogy alábbvaló vagyok,
Hanem azt, hogy nem vagyok tökéletes.
A kudarc nem azt jelenti, hogy elvesztegettem az időt,
Hanem azt, hogy van ürügyem az újrakezdéshez.
A kudarc nem azt jelenti, hogy fel kell adnom,
Hanem azt, hogy még jobban kell igyekeznem.
A kudarc nem azt jelenti, hogy sohasem fog sikerülni,
Hanem azt, hogy türelmesebbnek kell lennem.
A kudarc nem azt jelenti, hogy Istenem elhagytál engem,
Hanem azt, hogy Neked bizonyosan van egy jobb ötleted.
A színek mindig magukkal ragadtak. Most is... (Sajgó Szabolcs SJ verse)
Milyen is
Milyen feketék az éjszakák,
és milyen fekete az űr, meg a halál.
Hogy a halál is milyen fekete,
pedig hát a semmi még csak nem is fekete.
És nézd a virágok milyen színesek,
és milyen színesek a nappalok, meg az emberek.
Az emberek is nézd milyen színesek
pedig hát a boldogságnak nincs színe
A születés meg milyen fehér,
és milyen fehér a fény, meg a húsvét.
Látod a húsvét is milyen fehér,
pedig hát Isten nem fehér.
Ismeretlen szerzőtől. Mottója: "Édesapák figyelmébe" - de szerintem az édesanyák is fontolják meg...
Még ma tiéd
Még ma tiéd, ha nevet, ha könnye kicsordul.
Még ma csak egy szavadért bárhova menne veled.
Édes öröm neki még, ha te jössz és hallja hangod,
Boldogság, ragyogás minden perce veled.
Még ma a térdeden ül, csókodra a csókja a válasz.
Két kicsi karjával forrón, lágyan ölel.
Még ma mesélhetnél neki, hidd el, szomjasan inná
Ajkadról a mesék sok fura fordulatát.
Még ma mesélne neked pajtásokról s a csatákról,
Mint verekedtek imént, s hogy ki futott, ki a hős,
Ámde feleslegesek pajtások, s mind, ami játék,
Hogyha te menni akarsz, inkább menne veled.
Még ma mindene vagy. Tudsz mindent és a hatalmad
Korlátlan hatalom, férfierőd az erő.
Még ma tiéd. De talán holnap, mire újra felébred,
Szórakozottabb lesz, szép szeme másra figyel.
Más színeket, mélyebb értelmet kapnak a dolgok.
Nőnek a pajtások, hívogatóbb a szavuk.
Nőnek a fák, a mezők tágas térsége kibomlik,
Nyílik a tarka virág, tágul, nő a világ.
Vígmosolyú lányok jönnek, suttogva beszélnek,
Szoknyájuk szélét meglibbenti a szél.
Hívnád kisfiadat, menjünk sétálni mi ketten,
S ő vonakodva felel: Dolgom van ma, apám.
Még ma a mindene vagy. S bármennyire sürget a dolgod,
Válts vele néhány szót! Légy a barátja! Vezesd!
Két Sti-vers
Áttetsző színes üvegablakok... Gégény István, azaz Sti verseit olvasva a leggyakrabban ez jut eszembe. Ha Sti többi verse is érdekel, akkor látogass el a www.sti.hu vagy pedig www.imperfectum.hu oldalakra.
Kárba szállt versek
Hová tűntetek, ti kedves,
kőbe nem vésett versek?
Lelkemben csak nyomotok találom;
fájdalom ez, tiszta fájdalom.
Mikor távol toll és papír,
a múzsa mégis rám talál,
ott születtek s haltok meg mind.
Ó, mennyitek kárba szállt.
Mégis éltek, arra a percre,
ama halvány időszeletre,
arra lett írva sorsotok,
egymást a semmibe követve.
Ami megmaradt belőletek,
mégsem értéktelen,
erősítő, kegyelmi jel,
hogy közel jár a Végtelen.
Rólatok csak hiányotok beszél,
ahogy hozott, úgy vitt el a szél.
Egyszer majd én is így szállok az égig fel,
s hogy nem kárba lett a létem, ti mondjátok el.
- - - -
Felszín és mélység
Amikor úgy érzed,
hogy nem bánt a sötétség,
mikor hirtelen megérted,
mi a felszín, s mi a mélység,
amikor félresöpörsz
minden gondolatot,
ha "okos" értelmed helyett
csak a lelked dadog;
ne keresd az okát,
maradj tovább
Őt imádva
térden állva.
Az 1 Korinthus 13. karácsonyi átköltése
Az igazi szeretet... szerzője ismeretlen. Karácsony környékén gondolkodhatott el a Szeretet-himnusz életre-váltásán
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztat készítek elő, de a családom felé nincs benne szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezzem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
|
|
